A német szövetségi kormány 2021. január 20-ai döntésével újabb mérföldkövet hagy maga mögött a digitalizáció irányába vezető úton. Döntésével ugyanis két olyan jogszabálytervezetet is jóváhagyott, amely alapvetően változtathatja meg az állami jogérvényesítés természetét.
Az algoritmus alapú jogi képviseletről szóló tervezet, és az ahhoz szabott ügyvédi törvény módosítása elfogadásuk esetén megfelelő jogi kereteket adhat ahhoz, hogy a jogi szolgáltatási tevékenység rugalmasan igazodjon a kor kihívásaihoz.
A „legal tech” (a technológia alkalmazhatósága a jog világában) körüli vita már hosszú ideje zajlik a német közéletben, amelynek új lendületet a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) egyik 2019. novemberi ítélete adott.
Ebben az áll, hogy
az új foglalkozások kialakulásának elősegítése érdekében a továbbiakban megalapozottan lehet támaszkodni a követelésbehajtó társaságok algoritmus alapú jogi megoldásaira;
ezeket a technológiákat a követelésbehajtó cégek (Inkassogesellschaft) általában a jogügyletekből származó követelések behajtására használják.
Hasonló technológiák már rendelkezésre állnak más ágazatokban, így a légi utazással kapcsolatos követelésbehajtás, vagy a lakásbérlet – például a bérlői jogok érvényesítése – területén. Ezekre jellemző, hogy a jogi szolgáltatást nem ügyvédi irodák, hanem a nevezett követelésbehajtó cégek végzik.
Ennek egyébként több oka is lehet. Az egyik lehetséges ok, hogy a legal tech megoldások általában tőkeigényes technológiát feltételeznek, amelyhez a szükséges pénzügyi feltételeket a törvény által előírt módon, önerőből működő ügyvédi irodák nem képesek fenntartható módon előteremteni. További akadálya annak, hogy a legal tech megoldásait ügyvédi irodák végezzék Németországban, hogy a technológia alkalmazása jogászokon kívül szoftverfejlesztők alkalmazását is megköveteli, akik ily módon jogi tevékenységet is végeznének – ezt pedig az ügyvédi törvény nem engedi.
A BGH említett eljárása precedensteremtő volt a tekintetben, hogy kimondta:
a követelésbehajtó társaság is végezhet jogi tanácsadó tevékenységet.
A bíróság szerint ugyanis, noha megalapozott a társadalmi igény arra, hogy a jogi szolgáltatás szakszerű legyen, önmagában nem okoz szakszerűtlenséget, ha egy az ágazatban jártas szolgáltató teszi ezt – pláne, ha a cég szakvizsgázott ügyvédet is alkalmaz.